Miért olyan kiakasztó a gyerekhiszti? És miért nevezzük hisztinek? Van, amikor tényleg baja van, és van, amikor csak hisztizik. Ugye? Akkor hiszti, ha túlzás, felfújt, túl van játszva. Műsorozik (már megint), nem igazi, mű. Apaként mondom: tényleg más, tényleg megkülönböztethető a kettő: az „igazi” az mélyebb, őszintébb, érezhetően fájdalmas; a hisztiben pedig van valami hamiskás, indokolatlan. Egy (szerintem) apróság, amire ő csak ráerősít. A pszichológia régóta ismeri az érzelemáttétet, vagyis képesek vagyunk átérezni és átvenni egymás érzéseit. Egyfelől Küldeni azokat, rávetíteti valakire (projekció), a másik oldal, tehát a Fogadó fél pedig átveszi és azonosul az érzéssel. Hol működhetne ez intenzívebben, mint a legerősebb érzelmi kapcsolatban, a szülő-gyerek viszonyban? Eljátszok a…