A NAGY FÉLREÉRTÉS: Introvertáltak és extrovertáltak (helyesen, eredetileg, Jungtól: extravertált, de az elterjedt formája az extrovertált, ezért most így használjuk). Zsigerileg mindig a megismételhetetlen egyediségben hittem, gyerekkoromtól. Nem tudtam, mi az, csak azt tudtam, hogy mindig taszít bármilyen címkézés, előítélet, hasonlítás, csoportosítás. Így hát sosem szerettem a túl egyszerű tipológiát sem. Valahol érdekes, de zavar a skatulyázhatóság, a felszínesség és esetleg a tévedés lehetősége. Ebbe beletartozott nekem réges rég az asztrológiai személyiségpaletta magazinok által lesumákolt verziója (utáltam), vagy például az extrovertált-introvertált kategória, de számomra valahol erről a tőről fakad a nagyon leegyszerűsített, s ezért már ítéletbe csapó faji és vallási megkülönböztetés is. Belül mindig azt gondoltam, hülyeség. És úgy hozta…