Naplopó művészekről

„Jaj, ezek a léha művészek, csak a kávéházban fecsegnek egész nap, vagy a fészen netvörkölnek, egymást lájkolják, nem dolgoznak, csak ha kedvük van éppen, ha „jön” „az ihlet”. Pénzzel nem törődnek, ők anélkül is jól megvannak, nekik nem az a fontos, hanem az ő művészetük, az „alkotás”, annak a lázában égnek. Miért is járna ezért pénz, hisz’ ha alkotnak azért boldogok, amikor meg nem, akkor haveroznak, igaz? Így is, úgy is jó nekik.”

naplopó művészek
Petőfi sem csinált soha semmit

Hát hogyne!
Ady sosem írt a disznófejű Nagyúrról, József Attila nem éhezett – ja, de, csak szerette – Petőfi pedig művészi megszállottságból koptatta térdig. A művészek nem szenvednek, nem az az alkotás forrása, dehogy. Különben is, a szellemi munka az nem is munka. Öngyilkosok sem szoktak lenni, vagyis csak néha, de aki olyan hülye (elbaszott), hogy fejbedurrantja magát egy vadászpuskával, mint Hemingway (és Kurt Cobain), hát Istenem, kiszelektálta az evolúció.

Nem arról van szó, hogy Hemingway apja is öngyilkos lett, és ezt próbálta feldolgozni a fegyver-, vadászat- és hát erőszakmániás Ernest egész munkásságán keresztül, és bár elkerülni nem tudta ugyanezt a véget, de közben a témában olyan fenomenálisakat írt mint a Búcsú a fegyverektől vagy az Akiért a harang szól. Igaz, nekem is közhelyesen az öreghalász a prémium, és nem elsősorban a hemingway-es férfias helytállás miatt, hanem az, ahogyan helytáll. Itt nem harcos, okos. Taktikus, tudja mint jelent a „hosszú háború”, és ha veszít, bele tud nyugodni. Nekem itt a legművészeibb Hemingway, nincs szüksége

NAPLOPÓ MŰVÉSZEK
Hemingway, lustálkodás közben

oroszlánvérre, fejetlen hullákra meg Franco-ra, hogy kifejezze brutális dühét, amiért az apja ezt csinálta magával (és így vele). Van azért egy óriáshal meg cápák, de meg most nem hal meg senki ember. Elég egy tapasztalt öreg beosztó mechanikája átadni az esélytelen esélyét a lehetetlennel szemben, az ő eszes küzdelme, aki alig-alig veszti el a fejét az erősebb ellenféllel birkózva. Talán itt hat legszelídebbebben a szerző traumája, talán ezért lett ez a legnagyobb műve.  
Ráadásul függők is a művészek, isznak, dohányoznak, kokóznak, ami a csövön befér.

Kicsit komolyabban: tapasztalatom szerint a művészet vitorláját a fájdalom szele dagasztja, a majd’ szétszakadok a végletek közt, és ha mégsem, akkor talán lesz belőle valami, csak bírjam ki, amíg az írás végére érek. És két „ihletett állapot” között úgy hiszem a többi művész sem unalmában szórakozik, hanem értelmet próbál szivattyúzni az életébe, és ennek a másodformája az alkotás után az emberi kapcsolat. Ha meg az sincs, marad a függőség. Egyszóval gyötrelem létrehozás közben, és szenvedés amikor nem lehet – és ebbe kell belelopni az életörömet.

De azért nézz csak szét! Mi értelmes maradna itt művészet nélkül? Zene? Könyvek? Szép épületek? Értelmetlen díszítés, művészi fényképek, mesék hiányában? Mind a művészi kínlódásból áttranszformált gyógyító erő, mely érzéseket ébreszt az emberben, közelebb visz az „irracionális, de szép-hez”. Valaki

naplopó művészek
Freddie, enerváltan

dolgozott érte a belső világában, és aztán bele is ütögette a billentyűzetébe; addig keverte, míg ki nem jött az a szín; kétszázadszor is elpötyögte a gitárján, hogy úgy szóljon, hogy benne legyen az. Igaz, ami igaz: nincs művészet a teljes megvalósítás nélkül, az tényleg csak fantázia. De Freddie ötszázadszorra is ráncba szedte a hangszálait – melyet saját szavai szerint olyan magasan szólnak, mint a kutyasíp – hogy utánozhatatlanul elvonítsa a Killer Queen-t.

És mit tesz ezzel ő épp úgy, mint bármelyik művészi trash metal banda? Megérint. Hozzád ér. Az igazi művészet akkor is gyöngéd, amikor brutális, segít megérezni mi az benned, amit egyedül nem mernél közelíteni sem. Odanyúl finom, meleg, bizalmat árasztó ujjaival, ahol érzékeny még a sebek széle, és megremegsz, de érzed, hogy ezek nem azok a kezek, amik okozták a fájdalmat. Csillapodhat, ami beléd szántott valamikor. Van gyógyulás, és a művészek képesek ezt közvetíteni. Ez ne lenne munka?

Szerző: Gárdonyi Zsolt

Következő cikkének témája: Elengedés

Szakmai cikkek: Nárcizmus a spiritualitásban és EXIT a járványból

A cikk alkotójának második könyve az EXIT. A keményfedeles, terjedelme 289 oldal.
Csak online kapható, itt a weboldalon. Olvass róla AJÁNLÁSOKAT!

A szerző első műve a 2013-as sikerkönyv: a Megértés Táblázata, A magyarázat

az EXIT borítója

Az EXIT szerzőinek YouTube csatornája az egyéniség felépítéséről, és ennek akadályairól:

Nárcizmus és spiritualitás